|
 |
|
|
|
|
|
 |
Magyar-EU kapcsolatok
|
 |
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
xxx
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A magyar-EU kapcsolatok ma már sokrétû és egyre dinamikusabb együttmûködést tartalmaznak. Különösen ahhoz képest szembetûnô ez, hogy 30 éves kölcsönös diplomáciai „el nem ismerés" után, az 1988-ban megteremtett elsô szerzôdéses kapcsolatot követôen három év múlva már Társulási Szerzôdést is kötöttünk az akkori EK-val, amelyben többek között azonnal csaknem harminc területre kiterjedô gazdasági együttmûködést soroltunk fel.
Amíg a Magyarország – EGK közti kapcsolatok eljutottak ide, azaz az ellenségképtôl a tagjelöltségig, a történet a sarkalatos változások, ellentmondások sorozata: kezdve az EGK megalakulását jelentô Római Szerzôdés megítélésétôl, a hatvanas évek magyarországi konszolidációján, a hetvenes évek egész Európát megrengetô energiaválságán keresztül, nem szólva a szocializmus válsága és a rendszerváltás idején napirendre került, sarkalatosan új tartalmú kapcsolatokról.
A kapcsolatok megszámlálhatatlan sokaságából az EUFIT szolgáltatásban csak két területtel foglalkozunk: a gazdasági kapcsolatainkat szabályozó tényezôkkel és eseményekkel, valamint természetesen a csatlakozás folyamatával, híreivel és ezzel kapcsolatos feladatokkal, elsôsorban a vállalkozók számára.
A Kapcsolataink c. oldalon ettôl függetlenül kínálunk egy csaknem teljességre törekvô web-listát azokról a fontosabb szolgáltatókról, amelyek az EU-val kapcsolatban sok minden egyéb információt is nyújtanak. Ezzel együtt fokozatosan bekapcsoljuk szolgáltatásunkat EU-beli partnerszervezeteink hasonló szolgáltatásainak hálózatába.
Írja meg Ön is, mire kiváncsi, milyen irányba fejlesszük kapcsolatainkat?!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EU-víziók: Magyarország az EU-ban
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mottó: A jövô elvileg mindíg a kezünkben van – de az sem árt, ha elôbb legalábbis virtuálisan fel is vázoljuk.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gondolt már Ön arra, hogy mi lesz Magyarország szerepe a kibôvülô EU-ban – ha majd egyszer tagjai leszünk? Hogyan füg mûködni: egyrészt a kivülállóból taggá váló Magyarország intézményi-gazdasági kapcsolatrendszere az EU-val, másrészt az egész hazai gazdaság- és társadalomszervezés? Jobban, hatékonyabban, eredményesebben? Vajon mennyi idôbe kerül majd, hogy ez az egész új intézményrendszer „berázódjon", kialakuljon az egyfajta „normális" együttmûködése? Csak panaszokkal leszünk tele az új típusú kapcsolatrendszer és annak mûködési normái miatt?
Mikor leszünk tagjai az Euro-zónának? Melyik rétegeket fogja az EU-tagság egyértelmûen kedvezôen érinteni – és kik lesznek a leginkább valószínûen annak kárvollottjai, vesztesei? Ön hová sorolná magát – mai helyzetében?
- Milyen ismeretei vannak ilyen elôrejelzésekrôl? Mi a véleménye az ezzel kapcsolatos hatásvizsgálatokról, hivatalos és kevésbé hivatalos elôrejelzésekrôl?
- Küldje meg véleményét, válaszát!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|